Női kézilabdacsapatunk vasárnap délután Szászberekre látogatott, ahol az ENUSE csapatával mérte össze tudását. Az őszi egymás elleni találkozón mi nyertünk hazai pályán egy góllal, így a revans vágyával túlfűtött ellenféllel néztünk szembe. A tét nem volt kisebb, mint a bajnoki címért folytatott versenyben való további részvétel.
A mérkőzés első 10 perce kiegyenlített összképet hozott. Kellően lendületesnek bizonyultunk és a Szőke Evelin, Béres Eszter, Bréda Borbála trió góljaival 4–6-os vezetést dolgoztunk ki, így a hazaiak kényszerű időkéréssel apelláltak. Számunkra rosszkor jött a megállj, míg a hazaiak kellő mentális frissességgel gazdagodva lódultak meg az eredmény után. 4 perc alatt 4 gólt jegyeztek és megfordították az eredményt (8–6), ekkor Herbert Krisztián nyúlt bele a találkozóba és kért időt.
Ezt követően rövid ideig újra kiegyensúlyozott játékpercek jöttek. 9–9-es állásnál azonban rázott magán egyet a házigazda és a félidő végéig érvényesítette akaratát. Sajnos ebben a periódusban pontatlanok voltunk a támadásokban és nem állt össze a védekezésünk. 17–13-el vonulhattunk pihenőre.
A második játékrészt jól nyitottuk és hamar két gólra csökkentettük a hátrányunkat. A hazaiaknak nem tetszett a közeledésünk, a 41. percre már 5 góllal vezettek. Csapatkapitányunk, Nonn Dorottya révén újra erőre kaptunk és alig 3 perc alatt újra két gólra közelítettük meg az ENUSE-t. A véghajrára fordulva sajnos hasonló forgatkókönyv következett, mint az első félidőben: sok elkerülhető gólt kaptunk és olyan nagy különbség alakult ki, amit már nem tudtunk ledolgozni, csak szépíteni. Végeredmény: 30–28
Vezetőedzőnk (Herbert Krisztián) így nyilatkozott a találkozót követően:
30 kapott góllal mi nem tudunk meccset nyerni. Nem védekeztünk jól, nem álltunk jól össze hátul és nagyon sok elkerülhető gólt kaptunk. Készültünk az ENUSE csapatára, mégis azokból a szituációkból kaptunk találatot, amire külön figyelmet szántunk. Úgy gondolom, hogy nagy részt az én hibám a vereség. Jobban fel kellett volna készülni, akkor közelebb lettünk volna!
Lányainknak így sincs oka a búslakodásra! Gondoljunk csak bele, reális esélyük nyílik harmadik helyen zárni a bajnokságban úgy, hogy egy éve még a kiesés elkerülése volt a cél. Ha valaki a 2021/22-es szezon előtt azt mondja, hogy dobogón végezhetünk és az idény nagy részében harcolunk a bajnoki címért, akkor kikerekedett szemmel néztünk volna rá az eddigi évadok ismeretében.
Folytatás közel egy hónap múlva az Érd U22 ellen hazai környezetben. Hajrá lányok továbbra is!