Nem csak felnőtt férfi kosárlabdacsapatunk remekel a 2020/21-es kiírásban. U20-as kosaras srácaink – akik Sipos Kálmán tanítványai – megnyerték a Pest megyei felnőtt bajnokság alapszakaszát, legutóbb pedig a rájátszásban vívták ki a döntőbe kerülést.
Az alapszakaszt követő elődöntőben (múlt szerdán) csapatunk egy kiélezett mérkőzésen 93-89 arányban győzte le a Monor SE-t, amivel bejutott a döntőbe.
A finálét most szombaton játsszák a srácok Budakeszin, ellenfelük a Miklósi KékRókák KE lesz, akikkel már kétszer játszottak az alapszakasz során. Először tavaly decemberben, idegenben bizonyult jobbnak csapatunk a Kunszentmiklósiaknál, majd idén áprilisban hazai környezetben arattak győzelmet a fiúk. A döntőt tehát lelkesen és bizakodva várhatja a TFSE.
Fiatal sportolóink meggyőző teljesítménye kapcsán a csapat trénerét, Sipos Kálmánt kértük arra, hogy meséljen az eddigi szezonról.
Milyen célokkal vágtatok neki a 2020/21-es évadnak?
Utánpótláscsapatként előzetesen nem igazán ismertük a Pest megyei felnőtt bajnokság játékerejét, de pár forduló után már egyértelmű volt, hogy az első négyben szeretnénk végezni. Külön öröm, hogy mindössze 1 vereséggel zártuk az alapszakaszt és az első pozícióból várhattuk a rájátszást.
Mit kell tudni a bajnokságról, hány közvetlen riválisotok volt az alapszakaszban?
Az elég hamar kiderült, hogy 4 olyan csapat van, akik hasonló játékerőt képviselnek, mint mi. Ők a Monor SE, Miklósi KékRókák, Szentendre és a Pilis Basket. Szerencsére a riválisokkal játszott meccseken mindig erős összeállításban tudtunk megjelenni. A fent említett 4 csapat elleni 8 meccsből 6-ot tudtunk lejátszani. Egyetlen idei vereségünket pont egy ilyen találkozón szenvedtük el, még a nyitó fordulóban, októberben. Érdekességként említem meg, hogy a legerősebb felállásunk eddig még egy meccsre sem jött össze – majd talán most, a rájátszásban.
Az alapszakaszban minden gördülékenyen ment, vagy voltak fordulópontok, hullámvölgyek?
Több fordulópont is volt a szezonban, de ezek mind a vírushelyzethez köthetőek. Sosem lehetett biztosan előre tudni, kire számíthatunk a következő meccsen. Magát a betegséget viszonylag olcsón megúsztuk, összesen 3 srác volt csak pozitív. Mivel többségében kiskorú játékosokról beszélünk (a csapat fele 2003-04-es születésű), leginkább az okozta a nehézségeket, hogy a szülők teljesen érthető módon nem engedték el őket edzésre.
Leginkább márciusban és áprilisban éreztük meg ezt, amikor volt, hogy csak 4-8 ember tudott edzésre járni. Ehhez jött még az érettségi is, ami 8 embert érintett, úgyhogy ebben a két hónapban összesen egyszer tudtunk 5 az 5 ellen gyakorolni edzésen. Szerencsére a meccseink nagy részét lejátszottunk még március előtt, így ezek a nehézségek nem mutatkoztak meg a teljesítményünkben.
Mit gondolsz a sportolóidról? motiváltak, sokat fejlődtek?
Folyamatosan térnek vissza a játékosok, így 10 fölötti létszámmal dolgozhattunk az utóbbi időben edzéseken, tudunk rendesen készülni. A srácok motiváltak, mindannyian örültünk neki, hogy nem marad el a rájátszás. Hiányoztak szezon közben a nézők – több olyan meccs is volt, ahol nagyon sajnáltam, hogy nem lehettek jelen a szülők.
Egyénileg nem mindenkinél látványos a fejlődés, hiszen többen hónapokat hagytak ki idén. Azon játékosaim, akik többé-kevésbé rendszeresen tudtak járni, ők szépen fejlődtek. Csapatként már egyértelműen látszik a fejlődés, szerintem sokat számított, hogy 17-18 évesen felnőttek ellen kellett meccseket játszani. Összességében elmondható, hogy a többség technikai tudása magas szintű, de taktikailag még sokat kell tanulnunk. Remélhetőleg jövőre ezt már egy magasabb osztályban tehetjük meg!
Hajrá fiatalok, hajrá TFSE!!
