Miként éltétek meg ezt az időszakot az elejétől kezdve?
„Hogy teljesen őszinte legyek, váratlanul ért minket ez az egész. Emlékszem, csütörtök este lefeküdtem és hajnalban arra keltem, hogy az egyik amerikai játékosom szólt, hogy szeretne reggel hazautazni, mert fél, hogy nem tud hazamenni. Egyből magamra kaptam a ruháimat és elmentünk a lakására elbúcsúzni tőle. Fájó volt az a búcsú…
Annyira gyorsan történt minden. Aztán nem sokkal később kaptuk a hírt, hogy vége a bajnokságnak. Természetes, hogy szomorúak voltunk, de nemcsak a meccsek, hanem az edzések és a befejezetlen út miatt.
Újoncként csodás utazásunk volt, hihetetlen eredményeket érhettünk el. „
Mit vártatok volna a rájátszástól?
„Kíváncsiak voltunk, mennyi van még bennünk. A magyar kupa után jó hangulatban és remek formában voltunk. Az alatt a pár nap alatt rengeteget tanultunk, még több tapasztalatra, önbizalomra tettünk szert. Jó lett volna ezeket a tapasztalatokat kamatoztatni a bajnokságban.”
Mit tudsz a játékosok állapotáról?
„A játékosokkal folyamatosan kapcsolatban vagyunk kollegámmal, Hegedűs Péterrel. Az erőnléti edzőnk, Vass Bence minden héten küldi a lányoknak a programot és rendszeresen online edzéseket tart. A masszőrünk, Djelmis Angi pedig különböző nyújtó gyakorlatokkal segíti a lányokat.”
Mivel teltek a mindennapjaid?
„A járvány elején szoknom kellett az új helyzetet. Eleinte nem volt könnyű. Mindenkinek máról-holnapra egy teljesen új életre kellett berendezkednie. „Csapatjátékos” vagyok, így aztán nekem különösen nehéz volt megszokni az elszigetelődést. Szeretek állandóan mozgásban lenni és folyton tenni valamit.
Aztán szépen lassan kialakítottam az új napi rutinomat. A reggeli ébredések után itthon vagy a közeli parkban mozgok. Sokat olvasok és filmeket nézek. Igyekszem a magam javára fordítani ezt a krízis helyzetet. Írtam például az egyik neveléstudományi folyóiratba egy tanulmányt a női edzők szerepéről a magyar kosárlabda társadalomban. Sokat vagyok egyedül, ami nem annyira jó, viszont ez megtanított több új dologra is. Úgy érzem, sokat fejlődött a személyiségem is ez alatt a két hónap alatt. A családom ugyanakkor nagyon hiányzik már.”
