Férfi kézilabda csapatunk megkezdte harcát az NBII-ben. A kezdeti nehézségek után, a srácok sajnos idegen csarnokban kényszerültek fogadni zárt kapuk mögött a Dunakeszi VS csapatát. A mérkőzést Győrfi János vezetőedző részletesen értékelte:
„A mérkőzés rendkívül nehéz előzmények után indult. Szeretném megköszönni Frigyesi Szandra és Szabó József szakosztályvezető válságkezelő, áldozatos munkáját. A kiváló felkészülést – 10 nap: 34 edzés – 3 játékos betegség miatti kiválása követte. Teljesen új csapatösszetételekkel kellet gyakorolni és nemcsak a múlt évihez képest kieső és az egyetemre bekerülő játékosok miatt. A csapat egészséges tagjai sem edzettek 2 hétig, annak nemcsak fizikai, de lélektani terheivel együtt, elmaradt a tervezett 9 felkészülési mérkőzésünk, benne a hazai tornánkkal.”
„Sok – sok munka szétesett egy pillanat alatt. A mérkőzést idegen pályán (TEMPO) csarnokában kellett játszanunk, mert az ellenfél nem ment bele a javasolt szombati időpontba, vasárnap pedig már nem volt hely a Semmelweis pályán. Egy kettős játékengedéllyel érkező játékosunkat az utolsó pillanatban mégsem engedte el anyaegyesülete. Én szeretek megküzdeni a nehézségekkel, de azért ez egy érdekes helyzet. A két hét edzőmérkőzés-nélküliség, az persze komoly szakmai probléma. A mentségekről ennyit, úgy döntöttünk, hogy inkább elkezdjük a bajnokságot, mint halasztgatunk, így erre több szót pazarolni felesleges.”
„A kézilabda stílusunk konkrét megvalósítása, a hangulati hullámzás, az eladott labdák sora, a felelős lövések hiánya, a pontatlan védekezések, a beálló fogásának helyezkedési problémái, a megállító faultok számának alacsony volta, az elmaradó ütközések a mi felelősségünk.
Elégedetlen vagyok!
Az első félidő kapott gólszáma 3 – 4-el több, mint amit megengedtem, a második félidőben kapott 17 gólról, így nem is beszélek. A végén kockáztattunk, hogy mégis megnyerjük a mérkőzést, így 3 góllal többet kaptunk annál, amit a játék reális képe mutatott. Támadásban kimaradt hétméteresek, eladott és kipattanó labdák jellemezték a végjátékot. Fej – fej mellett zajlott a játék, ahol négy alkalommal feljöttünk fordítási szintig, de aztán a megfelelő koncentráció nem volt meg.”
„A mérkőzésen Ludvig Benedek játéka dicsérhető!
Sokkal több kell a jövő héten, addig emelkednünk kell. Most kell a lelki erő, az egészséges gondolkodás, a pozitív hozzáállás, a versenysportoló erő és mentalitás, asszertivitás. Most nem csak az dől el, hogy milyen kézilabdások vagyunk, de az is, hogy milyen tartású emberek. Imádkozunk a kézilabda bajnokságok végig futásáért, a magyar kézilabda ép idényéért.”
Végeredmény: TFSE – VS Dunakeszi 25-30 (10-13)
Nagyon nehéz, kihívásokkal teli összecsapás van a gárda mögött, melyet hasonló összecsapások követnek a szezon hátralevő részében. Reméljük a kornavírus már nem szól bele a felkészülésbe, és folytatódhat a munka az eddigi mentalitáshoz hűen.
Szeptember 27-én folytatódik a bajnokság, idegenbe látogatunk a Gödöllői KC otthonába.
A hölgyek a DKA-Vác vendégei voltak vasárnap.
A találkozó első játékrészében sem volt már kérdéses a győztes kiléte, így sajnos egy nagyon gyenge mérkőzésen: 44-30 arányban vereséget szenvedtek Viglási Zsuzsanna tanítványai. A harmadik körben újabb nehéz találkozó vár rájuk, mivel a Ferencváros U22-es csapatához látogatnak szeptember 24-én, csütörtökön.
Hajrá TFSE!
