2021/22-es keretünk részletes ismertetését az amerikai Chante Stonewallal kezdjük, akiről első körben elmondható, hogy több szál is köti csapatkapitányunkhoz, Chanise Jenkinshez. Chante (ejtsd: Sánté) 23 esztendős, 185 cm magas játékos, posztját illetően 4-es (erőcsatár), idén kezdi meg második évét profiként. A legutóbbi zűrzavaros, koronavírus által sújtott évadban Franciaroszágban próbált szerencsét, azonban a lenti sorokban elmondta, hogy nem teljesen elégedett a 2020/21-es idényben mutatottakkal, ezért jelenleg minden erejével a fejlődésre összpontosít és bízik abban, hogy lehető legjobb játékával tud előrukkolni ősztől a TFSE-MTK színeiben.
Üdvözlünk keretünkben! Hogyan kerültél csapatunkhoz, miért választottad a TFSE-MTK-t?
Chanise “Trixy” Jenkins keresett meg azzal kapcsolatban, hogy érdekelne-e játéklehetőség a TFSE-MTK-nál. Habozás nélkül igent mondtam, mivel egy gyönyörű városban, egy nívós bajnokság, erős csapatában, lendületes és kellően felkészült stábbal dolgozhatok együtt egy olyan kvalitású csapatkapitány mellett, mint Trixy. Szerencsés és hálás vagyok azért, amiért egy ilyen klubban folytathatom a pályafutásomat. Izgatottan várom a következő évadot!
Fiatal korod ellenére már van tapasztalatod Európában is. Miben látod másnak az itteni kosárlabdasportot?
Leginkább a játékosok egyéni jellemzőit emelném ki. Mindenkinek van valamilyen egyedülálló tulajdonsága a pályán, amitől jobbá, hatékonyabbá válik. Az európai játékosok megtévesztően gyorsak… A tekintetüket fürkészve sosem tudhatod mire számíts, ez egy rendkívül előnyös tulajdonság. Vannak persze olyan különbségek is, mint a pálya méretei vagy a labda nagysága és súlya, de ezekhez könnyebben hozzá lehet szokni, mint az egyénenként eltérő attidtűdökhöz.
Ugyanott végezted egyetemi tanulmányaidat (DePaul), mint csapatkapitányunk, Chanise Jenkins. Mikor ismerted meg Trixyt, milyen a kapcsolatotok? Milyen játékosnak tartod őt?
2015 őszén találkoztunk először, amikor még végzős középiskolásként lehetőségem nyílt egyetemi látogatáson részt venni a chicago-i DePaul intézményében. Chanise akkor töltötte utolsó évét az egyetemen. Egyből összebarátkoztunk, neki is köszönhető, hogy akkor a DePault választottam. Az elmúlt években többször is volt alkalmam vele gyakorolni, edzeni és őszintén beszélgetni. Egyszerre segített előrelépni az irányítókészségem, a munkamorálom és a magabiztosságom fejlesztésében. A mai napig izgatottá válok, ha egy csapatba kerülünk bármely kosárlabda tábor során, mivel játék közben elképesztő hatást tud gyakorolni a társaira. Kettőnk között fantasztikus az összhang, már nagyon várom, hogy újra együtt játszhassak vele!
A legutóbbi évadot nem az USA-ban töltötted. Milyennek értékeled a 2020/21-es idényben nyújtott teljesítményedet?
Olyan típus vagyok, aki nem szeret mentegetőzni, ezért a legutóbbi évadra csupán 5 pontot adok magamnak a 10-ből. Szívem szerint ezt az idényt “COVID szezonnak” keresztelném. Számos megpróbáltatás és bonyolító tényező övezte az egész évet, szinte lehetetlen volt kiigazodni a folyamatos változásokon. A csúszó szezonkezdés és az elmaradó mérkőzések sem segítettek abban, hogy mihamarabb beletanuljak az európai játékstílus sajátosságaiba. Ugyanakkor nem szeretnék megfeledkezni arról, hogy többször is nagyon ígéretes megmozdulásaim voltak és az esetek többségében tudtam élni a nekem szavazott bizalommal. A jövőre nézve úgy gondolom, hogy a viharos és nehéz időszakokat mindig szebb, naposabb éra követi, ezért is várom nagyon a következő szezont!
Hogyan néz ki számodra az ideális Off-Season? Miként telik a mostani?
Természetesen szeretek a családdal, barátokkal lenni, utazgatni, de az egyedüllét ilyenkor ugyanolyan fontos számomra. Igyekszem feltöltődni testileg, lelkileg és mellőzni a kosárlabdázást. Egy hónapnyi könnyed pihenőt követően szoktam újból nekivágni a sportágra jellemző gyakorlatoknak, emellett annyit játszom 5 az 5 ellen, amennyit csak lehet. Két hónappal a szezon előtti alapozást megelőzően intenzívebbé kezdenek válni az edzéseim, ezért megjelennek a pihenő napok is. Jelenleg a szezon előtti alapozásomnál tartok, amivel kifejezetten jól haladok. Törekedtem javítani a képességeimet és fejleszetni az állóképességemet, ezért kevésbé érzem magam kimerültnek és jobb állapotban vagyok, mint valaha.
Mit vársz magadtól a 2021/22-es évadban?
Bízom benne, hogy a következő szezonban 180 fokot fordul velem a világ. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy profiként a második idényemben a kosárlabdázás valamennyi elemében előre lépjek. Képességeimhez mérten a legjobb játékkal szeretném hozzásegíteni csapatomat a győzelmekhez és sikerekhez úgy, hogy közben minden percét élvezem a játéknak!
ENGLISH BELOW
How did you get on our team? Why did you choose TFSE-MTK?
Chanise “Trixy” Jenkins reached out to me with an interest in playing with TFSE-MTK. Without hesitation I knew this would be a great opportunity to play in the top league, under a firm, passionate, educated coach, competing in a beautiful city, and alongside a talented captain (Trixy). I would humbly and thankfully say, TFSE-MTK, in a way chose me. I will forever be grateful for this opportunity and cannot wait for the season to start.
Despite your young age, you already have experience in Europe. What do you see different in European basketball?
I noticed the swagger of European basketball players the most. It is different than some American swag but unique and effective. Europeans also are deceptively quick… BY passing the eye test one may not be able to tell if a player is fast or not, which is to their advantage. There are other differences such as the makeup of the court, the basketball used, the physicality also all stand out too.
You graduated from the same university (DePaul) as our team captain: Chanise Jenkins. The question arises, do you know each other from earlier? Maybe she has something to do with transferring to us?
I met Trixy in the Fall of 2015 during my official visit to DePaul. At the time, Trixy was a senior in college and I was only a senior in high school. On the visit, Trixy and I bonded right away, she was one of the top reasons for committing to DePaul. As years went on, I had the opportunity to train, practice, and have many deep conversations with Trixy. She has taught me a lot through her leadership, work ethic, and confidence. I get excited any time she and I are placed in the same group or team during various basketball camps because that is when I am influenced the most. Trixy and I have natural chemistry and I cannot wait to officially dominate the court with her.
You didn’t spend your last season in the US. How do you rate your performance in 2020/21?
I am a “no excuses” type of individual and I will honestly rate my performance in 2020/21 with a 5/10. I like to call last year the “COVID season”, it had many challenges and it was difficult to adjust to (arriving later in the season, game cancellations (due to COVID), being accustomed to the overseas style of play, having your normal rookie year challenges).
How does the ideal Off-Season look like to you? How’s it going now?
First, I take time for myself, not only to reunite with family and friends, travel some. I also allow my body to recover from the season and take some time off from basketball. After about a month of light, non-basketball-related training, I began shifting my focus to more basketball workouts but still for a few times a week. Playing as much 5-on-5 as I offered in my city. However, exactly 2 months before pre-season workouts, I intensify all workouts with a couple of off-days a week. I am currently in my 2-month pre-season workouts and they have been going well. I feel less exhausted and have been increasing my endurance, along with other skill improvements on the court.
What do you expect from yourself in the 2021/22 season?
From myself, I expect this upcoming season to be a complete 180 from the previous season. I am hoping to establish myself more as a professional athlete during my second year, and impact the game in all the ways I know I am capable of doing. I expect myself to help the team WIN, compete at my highest level, and always have fun along the way!
