Csapatunk egyik fiatal titánjával adódott lehetőségünk interjút készíteni, így jobban megismerhetitek TI is Dokit, azaz Doktor Annát.
Mikor, miért, hol, kinek vagy minek a hatására kezdtél el kosarazni?
7 évesen anyukám megkérdezte, hogy táncolni vagy kosarazni szeretnék, mert valamit sportolni kell. Nem tudtam dönteni, szóval kipróbáltam mindkettőt, de valahogy a kosarasok között jobban mutattam a pályán, mint a fele akkora gyerekek között néptáncon. A bátyám is kosarazott, így oda mentem, ahova ő is, az Óbudai Kaszásokba. Négy évig kosaraztam itt, Pálfi Jenő kezei alatt, nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen ő tanított meg a kosárlabda alapjaira.
Az utánpótlás éveimet a Vasas-Csatában, majd a szétválás után mind a Vasasban, mind pedig a Csatában töltöttem. Olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy csupán kétszer nem lettünk bajnokok az aktuális csapatommal az Országos Döntőn. Nyolc évig játszottam az utánpótlásban, amiből 6-szor bajnokok lettünk, egyszer másodikak és egyszer harmadikak. Olyan edzőknek köszönhetem ezeket a sikereket, mint Tursics Sándor, Tursicsné Iván Kriszta, Fritz Krisztina és Dohar Zoltán. Két olyan pillanat volt az évek során, amit kiemelnék. Az egyik egy Serdülő Döntő, ahol esélytelenként indultunk, mert 2 vagy 3 kulcsjátékosunk is lesérült a döntő előtt, de mégis megnyertük. A másik pedig az U16-os debreceni EB, ahol a hatodik helyen végeztünk.
Hogyan és mikor kerültél a TFSE-be?
Amikor felvettek a Corvinusra, játszottam a MEFOB csapatban, ott már ismertük egymást a TF csapatával, mindig ők voltak a nagy rivális. A három év során mindig találkoztunk a döntőben. Aztán beválogattak az Universiade csapatba 2019 nyarán. Ekkor már sejthető volt, hogy indulni fog a TF az A-osztályban, miután elképesztő munkával megnyertek minden bajnokságot, amiben csak indultak. Az Universiade csapatban a másodedző Magyar Bia volt, így a kapcsolat is megvolt leendő edzőmmel. Sosem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz az A-ban játszani, nagyon jól esett, hogy Bia és Peti gondoltak rám, és lehetőséget adtak arra, hogy kipróbáljam magam.
Milyen volt az előző szezon? És melyik volt a kedvenc meccsed?
Ha egy szóval kellene leírnom, akkor azt mondanám, hogy fantasztikus.
Nagyon jól érzem magam a csapatban, de szerintem mindenki így van ezzel. Megvan az összhang közöttünk, lelkesek vagyunk és keményen dolgozunk minden edzésen. Szerintem ez a pályán is meglátszik, és az elképesztő eredményen is, amit ebben a csonka szezonban elértünk. Ha nekem valaki azt mondja, hogy feljutó csapatként Magyar Kupa negyedik helyezett és a bajnokság hatodik helyén végzünk, akkor azt mondtam volna, hogy őrült. Már látom, hogy nem, és minden lehetséges. Ezt éreztem a Magyar Kupában a Sopron elleni meccsen is, ahol életünk meccsét játszottuk. Szórakoztató volt kívülről is és mi is nagyon jól éreztük magunkat a pályán bent is. Felszabadultan tudtunk játszani euroligás és WNBA sztárok ellen. Felejthetetlen élmény volt.
Jövőre tekintve milyen céljaid vannak?
Szeretnék fejlődni. Úgy érzem, hogy pont a járvány kirobbanása előtt kezdtem el bátrabb lenni a pályán, felelősséget vállalni. Azon fogok dolgozni a jövőben, hogy ezen az úton tovább haladjak és fejlesszem a képességeimet.
Most a jelenlegi helyzet miatt, egyéni képzéseink vannak. Úgy érzem, hogy már hat hét alatt is rengeteget fejlődött a labdakezelésünk és a dobáskészségünk. Nem lesz egyszerű a következő szezon sem, mert mellette a tanulmányaimra is koncentrálnom kell, de szeretem a kihívásokat, ez is erősebbé tesz majd. Alig várom, hogy újra nézők előtt játszhassunk majd!
Mi is nagyon várjuk már az új szezon kezdetét és, hogy ismét a pályán láthassuk a csapatot!
Innen is sikeres felkészülést kívánunk a csapatnak!
Hajrá TFSE!
